Az elmúlt három évben csak egy-két hetet kellett átvészelniük a januári zimankóban a válogatott kerettag nyíregyházi dobóatlétáknak, és mivel az év első hónapjának derekán járunk, már csak néhányat kellene aludni, hogy újra Dél-Afrika felé vegyék az irányt a Sportcentrum versenyzői.
Ezúttal nem utaznak Dél-Afrikába a nyíregyházi dobóatléták, akikre ebben az évben is vár éppen elég feladat.
Az elmúlt három évben csak egy-két hetet kellett átvészelniük a januári zimankóban a válogatott kerettag nyíregyházi dobóatlétáknak, és mivel az év első hónapjának derekán járunk, már csak néhányat kellene aludni, hogy újra Dél-Afrika felé vegyék az irányt a Sportcentrum versenyzői. Ehelyett…
– Úgy döntöttünk, most nem élünk a lehetőséggel, és itthon készülünk – mondta Kerekes László, a diszkoszvetők és súlylökők edzője. – Ezt is meg kell próbálnunk, mert a tavalyi és azelőtti tapasztalatok nem voltak túl jók. Elsősorban diszkoszvetőnkről, Szikszai Róbertről beszélek, akinek a teljesítményére az első évben pozitívan hatottak a kint töltött hetek, az elmúlt két idényben már nem annyira. Túlságosan hamar, már májusra elérte a csúcsformát, a versenyévad derekán viszont nem tudott előrelépni. Úgy vagyunk vele, mindennek megvan a maga ideje, a januárnak az a feladata, hogy erőt gyűjtsünk, kint pedig ilyenkor már a technikázáson, a versenyzésen volt a hangsúly. Az erőt így is meg tudtuk szerezni, de olyan technikai hibák jöttek elő, amelyeket egész évben nem tudtunk korrigálni.
Szikszai Róbert mellett az elmúlt két évben Káplár János, tavaly pedig már Kerekes Dóra is utazhatott Dél-Afrikába, idén talán a súlylökő Kerekes Lászlónak is lett volna esélye. Így is lesz edzőtábor, egyrészt Tatán, ahol rendre el tudják végezni az eltervezett munkát a nyíregyháziak, aztán pedig Portugáliában, de majd csak később, márciusban, amikor tényleg a dobáson, a technikázáson van a hangsúly. Mert feladat van bőven az idén is.
– A nagy álom az olimpia, erre reálisan Szikszai Robinak van esélye – így Kerekes László. – Lejjebb vitték a szintet hatvanhat méterről hatvanötre, egyéni csúcsa alapján, ha úgy tetszik, egy méter nyolcvan centire van attól Robi, hogy ott legyen Rióban. Persze, nem könnyű ennyit sem fejlődni, főleg, hogy a tavalyi volt az első év, amikor nem javult az egyéni csúcsa. Azt azért ne feledjük, huszonkét éves diszkoszvetőről van szó, márpedig ebben a versenyszámban huszonhét-huszonnyolc esztendős korukra érnek be igazán a sportolók. Az amszterdami Európa-bajnokság hatvanhárom méteres szintje mindenképpen elérhető Szikszai Róbert számára, és azt várom lányomtól, Kerekes Dórától, hogy ő is teljesítse az induláshoz szükséges szintet. Káplár Jánostól ugyanolyan kiegyensúlyozott versenyzést remélek, amit tavaly láttunk tőle, Kerekes Lászlótól pedig azt, hogy elsőszámú súlylökővé nője ki magát, persze esetében sok függ a visszatérő, korábbi stabil húszméteres dobó Kürthy Lajos formájától.
Forrás: szon.hu
Az elmúlt három évben csak egy-két hetet kellett átvészelniük a januári zimankóban a válogatott kerettag nyíregyházi dobóatlétáknak, és mivel az év első hónapjának derekán járunk, már csak néhányat kellene aludni, hogy újra Dél-Afrika felé vegyék az irányt a Sportcentrum versenyzői. Ehelyett…
– Úgy döntöttünk, most nem élünk a lehetőséggel, és itthon készülünk – mondta Kerekes László, a diszkoszvetők és súlylökők edzője. – Ezt is meg kell próbálnunk, mert a tavalyi és azelőtti tapasztalatok nem voltak túl jók. Elsősorban diszkoszvetőnkről, Szikszai Róbertről beszélek, akinek a teljesítményére az első évben pozitívan hatottak a kint töltött hetek, az elmúlt két idényben már nem annyira. Túlságosan hamar, már májusra elérte a csúcsformát, a versenyévad derekán viszont nem tudott előrelépni. Úgy vagyunk vele, mindennek megvan a maga ideje, a januárnak az a feladata, hogy erőt gyűjtsünk, kint pedig ilyenkor már a technikázáson, a versenyzésen volt a hangsúly. Az erőt így is meg tudtuk szerezni, de olyan technikai hibák jöttek elő, amelyeket egész évben nem tudtunk korrigálni.
Szikszai Róbert mellett az elmúlt két évben Káplár János, tavaly pedig már Kerekes Dóra is utazhatott Dél-Afrikába, idén talán a súlylökő Kerekes Lászlónak is lett volna esélye. Így is lesz edzőtábor, egyrészt Tatán, ahol rendre el tudják végezni az eltervezett munkát a nyíregyháziak, aztán pedig Portugáliában, de majd csak később, márciusban, amikor tényleg a dobáson, a technikázáson van a hangsúly. Mert feladat van bőven az idén is.
– A nagy álom az olimpia, erre reálisan Szikszai Robinak van esélye – így Kerekes László. – Lejjebb vitték a szintet hatvanhat méterről hatvanötre, egyéni csúcsa alapján, ha úgy tetszik, egy méter nyolcvan centire van attól Robi, hogy ott legyen Rióban. Persze, nem könnyű ennyit sem fejlődni, főleg, hogy a tavalyi volt az első év, amikor nem javult az egyéni csúcsa. Azt azért ne feledjük, huszonkét éves diszkoszvetőről van szó, márpedig ebben a versenyszámban huszonhét-huszonnyolc esztendős korukra érnek be igazán a sportolók. Az amszterdami Európa-bajnokság hatvanhárom méteres szintje mindenképpen elérhető Szikszai Róbert számára, és azt várom lányomtól, Kerekes Dórától, hogy ő is teljesítse az induláshoz szükséges szintet. Káplár Jánostól ugyanolyan kiegyensúlyozott versenyzést remélek, amit tavaly láttunk tőle, Kerekes Lászlótól pedig azt, hogy elsőszámú súlylökővé nője ki magát, persze esetében sok függ a visszatérő, korábbi stabil húszméteres dobó Kürthy Lajos formájától.
Forrás: szon.hu
